Skyline Pigeon [Hungarian translation]

Engedj ki a kezeid közül

Hadd repüljek el távoli földekre!

Zöld mezők, fák és hegyek

Virágok és erdei források felett

Otthon, a légi útvonalak sávjai mentén

Mert ez a sötét és magányos szoba

Homályból öntött árnyékot vet

És a szemeim tükrök

Amik a külvilágot mutatják

Gondolkodva a lehetőségeken

Hogy a szél miként fordíthatna a helyzeten

És ezek az árnyékok

Lilából szürkébe fordulnak

Egy Láthatár Galambjának

Ami a szabadról álmodozik

Arra a napra várva

Amikor kitárhatja a szárnyait

És újra elrepülhet

Repülj el Láthatár Galambja, repülj!

Az álmok felé

Amiket olyan messze magad mögött hagytál

Engedj felébrednem reggel

A frissen levágott széna illatára

Hogy nevessek és sírjak, hogy éljek és haljak

A napom világosságában

Távoli templomok kongó harangjának

Énekét akarom hallani

De mindenekfelett arra kérlek, hogy szabadíts meg

Ettől a fájó fémgyűrűtől!

És nyisd ki ezt a ketrecet a Nap felé!