Mary Bell [Hungarian translation]

A világba dobták őt

az anyja

még maga is gyermek volt, akinek idegen volt a szeretet

hideg és megközelíthetetlen

Verték, megmérgezték

és nem jött megmentő

olyan kicsi kezek

senki sem vette a karjába

Ennek elapadtak a könnyei

azt a lány sikolya folytotta meg

valami mélyen belül

kettétört benne örökre.

Ez a rémálom valós volt

és sose múlt el

az Ég figyel,

ha kis kezet rosszat tesznek

Nyáron történt, egy üres

ház a bűvkörébe vonta

Ott a legrosszabbat akarta játszani,

amit csak játszani lehet

Csak eg pár gyrek, egyedül

senki sem látta

a madarak kint tovább énekeltek

mintha mi sem történt volna

Ennek elapadtak a könnyei

azt a lány sikolya folytotta meg

valami mélyen belül

kettétört benne örökre.

Ez a rémálom valós volt

és sose múlt el

az Ég figyel,

ha kis kezek rosszat tesznek

A nap felkelt

benne csak hidegség volt

az üres szemei mint acélszürke üveg

Az Ég hallgatott

Nem tudott érezni semmit

Sem bűnt, sem együttérzést

még a harmatot sem a füvön

Ennek elapadtak a könnyei

azt a lány sikolya folytotta meg

valami mélyen belül

kettétört benne örökre.

Ennek elapadtak a könnyei

azt a lány sikolya folytotta meg

valami mélyen belül

kettétört benne örökre.

Ez a rémálom valós volt

és sose múlt el

az Ég figyel,

az Ég figyel,

igen, az Ég figyel

ha kis kezek rosszat tesznek