Amnesia [Hungarian translation]

Elautóztam azok a helyek mellett,

ahol sokat voltunk együtt.

Az első csókunkra gondoltam,

milyen érzés is volt.

És annak ellenére, hogy a barátaid azt mondják nekem, jól vagy,

valahol mégis magányosnak érzed magadat, mikor Ő melletted van.

Amikor olyan szavakat mondd neked, amivel bánt Téged,

Elolvasod azokat a kedves szavakat amiket írtam Neked?

Néha csak elgondolkodom, mindez csak egy hazugság volt?

Ha mi igazok voltunk, hogy lehetsz jól?

Mert én egyáltalán nem vagyok jól.

Emlékszem amikor azt mondtad, hogy elhagysz,

Emlékszem, ahogyan a sminked lefolyt az arcodról,

És ahogyan az álmainkat magunk mögött hagytad, mert nem volt rájuk szükséged,

Mint ahogyan az összes kívánságunkat is,

Azt kívánom bárcsak amnéziásan ébrednék fel,

És elfelejthetném, azt a sok buta kis dolgot,

Mint például azt amikor melletted aludtam el,

Viszont az emlékeim elől nem tudok elmenekülni.

Mert én egyáltalán nem vagyok jól.

A képek amiket küldtél nekem,

még mindig a telefonomban vannak.

Bevallom, szeretem látni őket,

És bevallom emiatt egyedül érzem magamat.

Az összes barátom kérdezi, hogy miért nem vagyok Veletek,

Fáj, hogy boldognak látlak Téged,

Igen fáj, hogy Te már túlléptél.

Fáj hallani a nevedet,

mikor már nem láttalak egy jó ideje.

Néha csak elgondolkodom, mindez csak egy hazugság volt?

Ha mi igazok voltunk, hogy lehetsz jól?

Mert én egyáltalán nem vagyok jól.

Ha ma felkelnék úgy, hogy mellettem vagy,

Úgy, hogy minden ebből csak egy eltorzult álom volna,

Úgy szorítanálak magamhoz, mint még soha,

Soha nem engednélek el,

És soha nem hallanád ezt tőlem, hogy:

Nem vagyok jól,

Mert én egyáltalán nem vagyok jól.

Mondd, hogy ez csak egy álom.

Mert én egyáltalán nem vagyok jól.