Wildest Dreams [Hungarian translation]

Azt mondta: "Húzzunk el ebből a városból,

Hajtsunk el innen, messze a tömegtől".

Azt hittem, a Mennyország sem segíthet rajtam most,

Mert semmi sem tart örökké,

De ez teljesen le fog törni engem.

Ő oly magas, és pokolian jóképű,

Annyira rossz, de annyira jól csinálja,

Látom a végét rögtön, ahogy elkezdődött,

De egy feltételem van:

Mondd, hogy emlékezni fogsz rám,

Ahogy egy csinos ruhában állok a naplementét bámulva, bébi,

Vörös ajkakkal és rózsás orcával, mondd, hogy újra látni fogsz,

Még ha csak

Legvadabb álmaidban is, ahh ha,

Legvadabb álmaidban, ahh ha.

Azt mondtam: "Senki sem tudja, mit csinálunk".

Kezei hajamban, ruhái szobámban,

És hangja egy ismerős zaj, semmi sem tart örökké,

De ez most egyre jobb.

Ő oly magas, és pokolian jóképű,

Annyira rossz, de annyira jól csinálja,

És mikor eljött az utolsó csókunk,

Az utolsó kérésem, hogy:

Mondd, hogy emlékezni fogsz rám,

Ahogy egy csinos ruhában állok a naplementét bámulva, bébi,

Vörös ajkakkal és rózsás orcával, mondd, hogy újra látni fogsz,

Még ha csak

Legvadabb álmaidban is, ahh ha,

Legvadabb álmaidban, ahh ha.

Visszatekinte látsz engem,

Összegabalyodva egész éjjel,

Leégve,

S egy napon, mikor elhagysz,

Lefogadom, hogy ezek az emlékek

Követni fognak téged.

Mondd, hogy emlékezni fogsz rám,

Ahogy egy csinos ruhában állok a naplementét bámulva, bébi,

Vörös ajkakkal és rózsás orcával, mondd, hogy újra látni fogsz,

Még ha csak tetteted is.