Gyere, vidd festményem felét,
Lelepleződöm, a sohasem hibázó bűvész.
Belsőmből egy dúr akkordtól
ittas mély sóhajtás szakad fel;
Bár tudnám,
szeretlek tán, vagy csak gondolom?
Léha a szerelem,
S csak a gyarló nem magányos.
Azúrkék ég, hajnali köd,
Lazítások, ’szeretlek!’ek
Jégkrém várak, sugdosott rím
Időnél mélyebb szendergés
Léha a szerelem,
S csak a gyarló nem magányos.
http://dalszoveg-forditas-lyricsvideo.hu/