Geceyedir Küsmelerim [Hungarian translation]

Minden véget ér, mindenki elmegy,

Minden nap elmúlik, keblére öleli az éjszaka.

Csak én maradok, szerelmem túlcsordul

Barna szemeid emlékétől.

A még meg nem tapasztalt dolgokra gondolok,

S közben a sarokba húzódok.

Kezeim szaladnak, de jönek, ha hívod őket.

Cinikus világ,

Gondtalan élet.

Csakis rád vártam,

Hogy kezeid azt mondják: "Gyere".

Hiányoznak szemeid.

Sem remény, sem álom nem maradt,

Engem csak kínoz az éjszaka.

Szívem lángol, zokog,

Míg szerelmem küzd, keresi a megoldást.

Csak a könnyek maradtak e szerelem után,

S miután elhagyott, lelkem ismét zöldbe fordult.

A még meg nem tapasztalt dolgokra gondolok,

Miközben meghalok a sarokban.

A még meg nem tapasztalt dolgokra gondolok,

Miközben meghalok a sarokban.

Kezeim szaladnak, de ha azt mondod: "Gyere", visszajönnek.

Nem törődnek a világgal,

Nem törődnek az élettel.

Csakis rád vártam,

Hogy kezeid azt mondják: "Gyere".

Hiányoznak szemeid.

Sem remény, sem álom nem maradt,

Engem csak kínoz az éjszaka.

Engem csak megsért az éjszaka,

Kezeim szaladnak, de jönek, ha hívod őket.

Cinikus világ,

Gondtalan élet.

Csakis rád vártam,

Hogy kezeid azt mondják: "Gyere".

Micsoda álmok, csak kínoz az éjszaka.

Micsoda álmok, csak kínoz az éjszaka.

Micsoda álmok, csak kínoz az éjszaka.

Csak a remény maradt és az álmok.