Most már józanul gondolkodom
Ne próbálj közelebb férkőzni
Csak beülök a kocsimba és vezetek, és vezetek
A visszapillantó tükörben nézve
Minden sokkal tisztább
Nézd, ahogy búcsút intek mindennek, búcsút intek
A fények villódzása figyelmeztető jeleket küld
Valakit megmenteni, megmenteni, de ez nem így működik
Azt hiszem elkövetted a legnagyobb hibád
Nem fogom ezt egy szünetnek hívni
Azt hiszem ezt most tényleg elszúrtad
Azt hiszem egy nagyon vékony határon sétálsz
Nem veszem fel az éjféli hívásaid
Figyelmen kívül hagyom a kavicsokat, amit a falamhoz dobálsz
Látom, hogy az arcodra van írva
Tudod, hogy elkövetted, a legnagyobb hibád
Mikor az utolsó szalmaszál is eltörött
Mikor az utolsó ajtó is bezárul
Nem vagyok olyan bolond, hogy maradjak, maradjak
Nincs időm visszanézni
Mikor hagyod magad elveszni a hazugságokban
És csak egyre lejjebb, lejjebb, lejjebb jutsz
Rejtett maradok, alacsonyan fekszem, időre van szükségem
Senki sem menthet meg, menthet meg ezektől a beteg körforgásoktól
Azt hiszem elkövetted a legnagyobb hibád
Nem fogom ezt egy szünetnek hívni
Azt hiszem ezt most tényleg elszúrtad
Azt hiszem egy nagyon vékony határon sétálsz
Nem veszem fel az éjféli hívásaid
Figyelmen kívül hagyom a kavicsokat, amit a falamhoz dobálsz
Látom, hogy az arcodra van írva
Tudod, hogy elkövetted, a legnagyobb hibád
Miért nézel rám, és ismételgeted ugyanazt a régi dolgot
Próbál vissza kúszni, de az én agyammal nem játszik
Nem fogod fel, mostanra a történetnek vége, vége
Még mindig a nevemet mondogatod a házamnál
Megnyomom a kapcsolót, nézd ahogy kialszanak a fények
Nézd ahogy kialszanak a fények
Remélem fáj, fáj, fáj
Remélem fáj, fáj, fáj
Azt hiszem elkövetted a legnagyobb hibád
Nem fogom ezt egy szünetnek hívni
Azt hiszem ezt most tényleg elszúrtad
Azt hiszem egy nagyon vékony határon sétálsz
Nem veszem fel az éjféli hívásaid
Figyelmen kívül hagyom a kavicsokat, amit a falamhoz dobálsz
Látom, hogy az arcodra van írva
Tudod, hogy elkövetted, a legnagyobb hibád