Master of the Wind [Hungarian translation]

A sötét csendjében, mikor mindenki gyorsan elalszik,

Egy álomban élek, a Te szellemedet hívva,

Amint egy vitorla hívja a szelet. Halld az angyalokat énekelni...

Messze a Nap mögött, a nyugati égbolt hosszában,

Nyúlj bele a sötétségbe, találd meg a jót a rosszban.

Egy hangban suttogom: a gyertya az éjszakában

Viszi majd magával álmainkat, egyetlen fénycsóvában.

Hunyd le a szemeidet, nézz bele az álomba,

A változás szelei, majd elhozzák a szerencse szeleit...

Repülj el az égen levő szivárványhoz,

Mindannyian aranyat találunk majd a végén.

Ott kezdődik az út, ahol egy másik véget ér,

Itt tudja a négy szél, hogy ki törik meg, s ki hajlik majd,

Nem kell más lenned, csak a szelek Ura!

Hulló csillagok, világítsátok meg utamat,

Az én életem a szélbe íródott.

Fent is fellegek, lent is,

Magasra emelkednek az álmok odabent.

Amikor megtölti a szél az eget, akkor a felhők félreállnak,

És ott lesz majd az útja a mi összes álmunknak,

Mert minden fájdalmas nap, két jobbat hoz maga után,

Semmi sem olyan rossz, mint amilyennek tűnik.

Hunyd le a szemeidet, nézz bele az álomba,

A változás szelei, majd elhozzák a szerencse szeleit...

Repülj el az égen levő szivárványhoz,

Mindannyian aranyat találunk majd a végén.

Ott kezdődik az út, ahol egy másik véget ér,

Itt tudja a négy szél, hogy ki törik meg, s ki hajlik majd,

Nem kell más lenned, csak a szelek Ura!