Us and Them [Hungarian translation]

Mi és ők ...

Elvégre mi csak hétköznapi emberek vagyunk,

Én ... és Te ...

Isten már csak tudja, ha választhatnánk, nem ezt tennénk

“Előre!” – üvöltötte hátulról és az első sorban meghaltak

És az ezredes leült, miközben a határok a térképen

Egyik oldalról a másikra tolódtak.

Fekete ... és kék ...

És ki tudja melyik, melyik és ki kicsoda?

Fent ... és lent ...

És a végén már csak körbe, és körbe, és körbe...

“Hát nem hallottad, hogy ez a szavak csatája?” kiáltott a plakátos.

“Idehallgass, fiam” mondta a fegyveres férfi,

“Van számodra hely, odabent.”

“Vagyis, úgy értem, meg fognak ölni téged,

Szóval ha adsz nekik egy gyors hirtelen, éles ütést, akkor nem csinálják újra.

Beverni? Úgy értem, még könnyen megúszta

Mert én adhattam volna neki egy nagy verést, de csak egyszer ütköztem.

Egyszerűen csak különbözött a véleményünk, de tényleg

Úgy értem a jó modor nem kerül semmibe, ugye, eh?”

Lefelé ... és kifelé ...

Orvoslat nincs, így továbbra is bántani fog minket

Mellette ... ellene ...

És ki fogja tagadni, hogy ez az, amiről a harc szól?

Tűnj el az útból, ez egy nehéz nap

És nekem sok dolog jár a fejemben,

Távol egy szelet kenyértől, a gonosz szívek miatt

A öreg ember most a sírban fekszik.