Közel a nyár, és te merre jársz?
Kivel császkálsz, mit csinálsz?
Ki melengette a lelkedet,
Amikor engem hóvihar kergetett
Ki ölelgetett, a mennykő üsse meg?
Bánom is én, hova mentél el
Jugoszláviában van még elég hely
Köpök rája, nem vagy gyerek
Saját kásád te kevered
De a szívem mégis érted fáj.
Esküszöm a lelkemre és az Istenre
És a szép kék paraszti véremre
Megfogadom, és meghalok
Hogy utánad nem koslatok
Nem koslatok, de meghalok, meghalok.
Refrén:
A hárs virágzik, kinyitott a bót
Minden olyan, amilyen tavaly vót
Csak a szívem meg a szíved
Szerelme meghótt!